Október végén készítettem ezt a képet egy (nem balatoni) kisváros egyik mellékutcájában. Illata nem nyűgözött le annyira, mint az elevensége.
A kertben lesz majd jó néhány tő, mert elképzelni sem tudnám nélküle. A kiválasztásnál az illat lesz az első helyen, mert szépség tekintetében nem nagyon tudom rangsorolni őket.
Eléggé tápanyagigényesek, és a talajnedvességre is kényesek, de gondolom, elboldogulok majd velük.
Ültetéskor - októbertől a fagyokig - akkora gödröt kell ásni, amiben kényelmesen elfér a gyökérzetük, és a szemzés helye pár centivel a talajszint alá esik, és humusszal kevert kerti földdel kell feltölteni, majd alaposan meglocsolni, később pedig felkupacolni körülötte a földet. Ezt április környékén lehet lebontani, amikor duzzadnak már a rügyek.
Ha nagy a szárazság, hetente egyszer öntözni kell, de a leveleket lehetőleg ne érje víz, kisebb az esély a gombabetegségekre.
Az elnyílt virágokat érdemes 1-2 levéllel levágni, mert a termésképzés gyengíti a növényt.
(A metszésnek még utána kell néznem.)
A tápanyagutánpótlás biztosítására a szárított marhatrágyát ajánlják - 1-2 évente.
Tartsak teheneket? :)