Az előző bejegyzésben mindenféle "szántóföldi" növényről írtam, és most látom, hogy a krumpli kimaradt. Pedig létfontosságú. Mint tápanyagforrás, nagyon értékes, én pedig nagyon szeretem, minden nap el tudom képzelni valamilyen formában a tányéron.
Termesztése nem bonyolult, és szinte bármilyen talajban megterem. Vagyis a kötött, agyagos talajban azért kevésbé, szóval inkább homokos és lazább legyen. (A Balaton környékén milyen is? De legfeljebb keverek hozzá egy kis tőzeget vagy homokot.)
Apró kis gumókat kell ültetni: 5-6 cm átmérő a legjobb. Ültetés előtt érdemes előcsíráztatni 15-18 fokos meleg, világos helyen, és várjuk meg, míg legalább 3 cm-esek lesznek a csírák.
Áprilisban (tehát most!) kell kiültetni a szabadba, sortáv legyen 60 cm, tőtáv tegyen 35 cm. 10 cm mély árokba kell ültetni, a csírák lefelé nézzenek :) , és utána kupacoljuk fel földdel kb 10 cm magasra (+20 cm föld).
Öntözzük, gyomláljuk.
Június közepén lehet kezdeni a felszedést, június végéig - július elejéig be kell fejezni.
És jöhet a fincsi sült krumpli, rakott krumpli, krumplis lángos, krumplipüré... :)
2011. március 14., hétfő
2011. március 4., péntek
Egy kis szántóföld
Amióta csak tervezgetem ezt a kertet, tudom, hogy lesz benne pár sor kukorica és némi napraforgó. A napraforgót leginkább téli madáreleségnek szánom, a kukoricát pedig főleg humán eleségnek.
Azon is régóta gondolkozom, hogy búza legyen-e? Végül is le tudom darálni, úgynevezett "teljes kiőrlésű" lisztet biztos sikerül összehozni belőle.
De hogy cukorrépát is termeszteni fogok, csak most döntöttem el. Igaz, hogy cukorgyár nem nagyon van Magyarországon, de nekem nem is kell. Jó húsz éve gyártottam már a konyhában "cukrot" az őszi iskolai társadalmi munka keretében szedett (és titokban hazavitt) cukorrépákból. Kellemes, barna, melaszos volt, de sütibe biztos jó. És remélem, hogy kávéba is.:)
Azon is régóta gondolkozom, hogy búza legyen-e? Végül is le tudom darálni, úgynevezett "teljes kiőrlésű" lisztet biztos sikerül összehozni belőle.
De hogy cukorrépát is termeszteni fogok, csak most döntöttem el. Igaz, hogy cukorgyár nem nagyon van Magyarországon, de nekem nem is kell. Jó húsz éve gyártottam már a konyhában "cukrot" az őszi iskolai társadalmi munka keretében szedett (és titokban hazavitt) cukorrépákból. Kellemes, barna, melaszos volt, de sütibe biztos jó. És remélem, hogy kávéba is.:)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)